❝ rome 2017
posted 2017. július 21., péntek @ 21:25 | 0 comment(s) | ADD COMMENT
♪♫: wardruna - hagall❀ oké. this journey was from june 9 (fri) - june 13 (tue). ❀ egész úton sunyi képeket csináltam Andrásról and i love them all. ❀ meg is lettem szidva érte, hogy miért nem vagyok képes szólni. ❀ amúgy ezen az úton lett az a story, hogy András = Napocska. én meg a napraforgó. ha eddig nem tűnt volna fel, pl instán. mivel ő volt a párom, nekem rá kellett figyelni, neki meg rám. az utóbbi kevésbé teljesült, de én milliószor elkezdtem a tengelyem körül forogni, hogy „Napocska? Napocska hol vagy?” ❀ egyszer Szasza (tanárnő) meg is jegyezte, hogy mennyire aranyosak vagyunk és mennyire filmet kéne ebből csinálni, mert Napocska a mozgólépcsőn ment, én meg a sima lépcsőt használtam és egymás mellett mentünk és egymást figyeltük. 0608: rövidített órák voltak. azaz délben végeztünk és rendkívül elveszettnek éreztem magam. lepakoltam a koliban és egészen 19:55ig vissza se mentem. (nyolcra vissza kell érni lolol) voltunk Aranyparton fürcsizni Luckáékkal, oda vissza rohangáltunk a városban, turiztunk, mekiztünk... aludni olyan negyed tizenegy körül mentem. kettőkor keltünk, ugyanis háromkor indulás volt Olaszország fele. oké. 0609: hajnali három. András sehol. kezdek megijedni. hol a faszban van? elaludt vagy watafak? jó, semmi pánik, hívjuk fel. 3:02. kisípol. 3:03. síp. 3:04. síp. bemondóban sorolják a neveket, csak ő hiányzik. senki nem tudja merre jár, én meg egyre idegesebb vagyok, hisz elméletben akart jönni. ki is van fizetve. akkor mégis miért nincs itt? 3:05, hívom Hannát. ő felveszi, nagy nehezen belenyög. nincs nála az András. AKKOR HOL VAN? 3:07. síp. ebben a percben kétszer hívtam fel. 3.08. síp. rászólok Bandira, hogy hívja már fel ő is, mert nekem baszik felvenni. 3:10 síp. 3:11 síp, megint kétszer hívtam egy percen belül. 3:12 semmi, 3:13 kétszer hívtam, 3:14, 3:16, 3:17, 3:18, 3:19 semmi!!! életjel!!!! hol van!!!! Bandi hívja másodszorra, és LÁSSANAK CSODÁT, neki felvette. elméletben 5 perc és ideér. jó. ébren van és elméletben úton. oké. jó. fú de megverem amint ideér. Zsófi engedj ki. egyedül ott álltam és vártam rá, hogy mikor bukkan fel a hülye feje, idegállapotban voltam. aztán megláttam a copfját. csak úgy szaladt a bőröndjével a kezében. futok felé, 3:28 van. legelső mondata: „majdnem megkéseltek!” hát kitértem a hitemből, nem is ő lenne. de miért pont most. like. ok most nem érek rá, mennem kell olaszországba na! mindegy is, örülök, hogy itt van, életben és most uccu itália. Ravennáig max mosdóért álltunk meg. délután negyed négykor értünk oda, hol megnéztük a Galla Placidiát és a San Vitalét. aztán átsétáltunk a San Apollinare Nuovóhoz is. „csak ti ketten vagytok az életemben akik idegösszeroppanás nélkül képesek hallgatni a faszságaimat végtelen ideig” ... vagy valami ilyesmi megható dolgot mondott nekem itt András.i lvoe him a napot úgy zártuk, hogy megszálltunk ugyanott, ahol tavaly (Roncobilaccio) és megnyírtam András haját.
0610: irány Róma!
ezekre a részekre nem igazán emlékszem, hisz ahányszor felkerültem a buszra, annyiszor elaludtam. de azt tudom, hogy legközelebb egy strandon ébredtem. megmártottuk magunkat a tengerbe, dobáltuk egymást, jól éreztük magunkat. pancsi után ettünk pizzát és szárítkoztunk. közel 3 órán át voltunk a tengerparton, majd elindultunk a szállásunk fele, hiszen még be is kell jelentkezni, satöbbi.
egy óra utazgatás után megérkeztünk a kempingbe. egy órán át tartott a becsekkolás, addig mi röhögve néztük, ahogy Zsófi próbálja kiszedni a tüskéket a lábából.
kilenckor elindultunk, hogy megnézzük az esti Rómát. olyan két órát voltunk ott és a visszaút nagyon kacifántos volt. a busz egy megállóval később rakott le minket, ezért vissza kellett sétálni. amivel nincs gond, csak szembefutottunk pár rendőrrel és ????? somehow nem mertünk feléjük elmenni és kerülőket kerestünk. közben találkoztunk egy-két.. utcán dolgozó hölggyel, ami számomra azért fless, mert én még életemben nem láttam ilyet és bit shocking. anyways, olyan fél egykor caflattunk vissza a szállásra, ahol meg volt egy disco. hát oda vissza is néztünk. beszélgettünk egyet ausztrál emberekkel, egy gyerek sorba kitalálgatta az életkorunkat és próbálta kimondani a nevünket; dobozos bort ittunk; én majdnem megtéptem egy lányt (elmesélések szerint), merthogy rámászott Andrásra és nekem meg nagyon nem tetszett a dolog. de amúgy jó volt.
* „éles a tenger” * „különben is, fél egykor már fuck the system.”
0611: bevesszük Rómát. rohamvágtában.
a Spanyol lépcsőnél kezdtük az idegenvezetést. 20 perc séta és a Trevi-kútnál teremtünk. na ennyi embert is nagyon ritkán látok egy helyen. 1 óra séta és útba ejtettünk pár totemoszlopot, bevásárlóközpontot és átmentünk a Pantheonhoz (💕💕💕). mivel nekem a Pantheon az egy szívemcsücske építmény, nagyon boldogan néztem körbe, és mindössze úgy, hogy tízpercet vártunk. majd átloholtunk a Fiumi-kúthoz na és én ott voltam úgy halál. itt a vég. leolvad a cipőm. szóval innen szaladtunk át a piactérre és kaptunk egy óra szabadidőt. azalatt megebédeltünk és nagyon nyomott hangulatban battyogtunk egymás mellett Andrással de whatever. bevásároltam magamnak két gyűrűt. aztán átszambáztunk a Colosseumhoz, a Forum Romanumon át és jaj de beautiful. ez a rész úgy kiesik mi volt ezek után, de nagyon úgy hiszem, hogy már csak visszamentünk a szállásra és megint beitaloztunk. 0612: mivel előzőnap elég sokáig maradtunk fenn ismét, plusz az előző nap is hihetetlen töménységű látni valót daráltunk le, nem emlékszem kristály tisztán erre a napra se :( de! voltunk az Angyalvárnál. majdan átsétáltunk a Vatikánhoz. szolid egy órát minimum vártunk, addig rohangáltunk jégkásáért, kútért, dolgokért amivel hűthetjük magunkat. csapatunknak volt egy kicsit fogyatékosabb része is, aki leállt üzletelni az utcai árusokkal úgy, hogy egy mukkot nem tud angolul, nem hogy olaszul. szóval abból lett egy kis ordítozás meg egy nagyon stílusos kilépő az árus részéről (elrohant, majd az utca sarkán intett egyet). egy órát kaptunk a Vatikán körbejárásához, ami elméletben nagyon kevés. végülis tényleg az volt, mert kb. egy pillanatra nem álltunk meg bámészkodni, gyönyörködni. a végén van a Szixtuszi kápolna és amilyen pofátlan/kimerült voltam, ahogy leültem csodálni a plafont és annak freskóit, egy picit elbólintottam. miután a Vatikánnal végeztünk jöhetett a Szent Péter bazilika. te jó ég. ha máshova nem is, ezt az egy helyet mindenképp nézzétek meg, ha van rá alkalmatok. szájtátva jártam körbe, olyan meseszép és hatalmas. egy fél óra alatt jártam körbe, majd elfeküdtem előtte, mert nagyon forgott a világ és álmos voltam. délutáni csendes pihiztem. nem sokra rá elindultunk haza, és mivel ez volt az utolsó napunk ismételten sokáig voltunk fenn és megittunk pár üveg sört. 0613: hazafele úton is mindenki próbálta kipihenni a virrasztást, meg azt a tömérdek információt amit ha úgy nézünk egy másfél napban kaptunk. egész nap utaztunk, ugyancsak a koliban aludtam és másnap iskola után hazamentem. i am the luckiest. Címkék: adventures, nyár, traveling ❝ feeling the form of left
posted @ 21:24 | 0 comment(s) | ADD COMMENT
♪♫: siamés - the wolf ;❀ fakfakfak ❀ may - june. ❀ na ez. érdekes lesz. kis összefoglaló szerűen lehet leírom mik történtek. vagy nem. nem tudom mit csinálok!!!! fAK ❀ ok ezentúl szerintem maradok annál hogy hihetetlen felszínesen blogolok tovább / vagy úgy egyátalán nem, mint eddig. rip. ❀ többségben a naplómból fogok idézni/kimásolni szövegeket, mert nekem már csak nagyon kevés flashback kép ugrik be :( 170422: 9:15os busszal mentünk. előtte végig sétáltuk az egész vidékit Dáviddal. lassan összegyűltünk. szépen elhagytuk Kintli tanyát, de megállt nekünk a sofőr bácsi. aztán kivittek minket Bekáék... aka Regenyei Armory-ba. kaptunk reggelit, hogy újult erővel menjünk körbe a tanyán, ahol vannak malacok és struccok!!!! Andrásnak olyan kis nyomott kedve volt. so i kind of clinged to him. egész áldott nap vele voltam és annyira jó volt.... szét durran a szívem. and i could touch him the way i wanted and he didn't snap away and i couldn't be happier. visszamentünk és megnéztük a műhelyt is. tehetetlenségünkben nekiindultunk a szántóföldnek. másztunk, árokban ugráltunk, dzsumbujban romos házakra találtunk. azokra szintén felmásztunk és felnyársaltam magam ügyesen egy szögre. loptunk egy szekercét. negyed hatkor ebédeltünk, Gergő betoppant. kaptunk kindertojást. meg sört. meg tátrateát. meg barack pálinkát. meg tetőre másztunk. Jancsika 10 éves (4). vele homokoztunk és síneket építettünk. meg bújócskáztam vele vacsora közben. aztán mikor elaludt Beka apja, elszabadulhatott a pokol. aztán voltak hisztik, meg nem tudom és egyszer kiakartam menni, de nem engedtek és... omg. he came to take off my jacket.... and he was so seducing jESUS FCUKIGN cHRsiT he held my ribs and what more a girl needs from most loved one? de aztán végül kimentünk és szétbaszott, mármint konkrét szétzúzott két falapot az újonnan szerzett szekercéjével and hOLY FUCK I GOT SO SCARED and yet he was so attractive. aztán olyan fél négy körül volt az, hogy menjünk aludni. én a Gergő és az András között aludtam. and we cuddled.... a lot.. his head was in my chest.. and his nuzzles... god i'm in love. 170429: életem legelső baranta bemutatója. (2:22; 6.30) 8.16kor értem be Győrbe, összefutottam Andrással. elkocsikáztunk hozzájuk, felkaptuk anyuját és hugicáját, meg annak barátnőjét szóval nagyon faszán megvolt tömve az autó. Sövényházán találkoztunk Geriékkel is. na de ugorjunk a bemutató részére. ostormenettel kezdenénk. életemben először fogok ostort, de majd megoldjuk! (ez volt a nap jelmondata) kicsaptam a fülemből a fülbevalót, arcon csaptam magam, mellkason, hasba, fejemet, kisujjamat és még az András kezét is eltaláltam?!!? ok. csicskuljunk tovább: egy résznél megálltam. és leblokkoltam, hogy fuckfuckfuckfuc mi következik? de megoldottuk és........ jó de, nagyon gáz. bemutató után átmentünk Geriékhez, mert egy falunyira laknak. meg lettünk etetve majd szépen bementünk Győrbe, szülinapozni. hát ez az este is kegyetlen volt. kaptam ablaktörlőt. * „gugolván valán lészen pisa” 170508-9: Andrásnak hímeztem egyet egyfajta sorry-for-being-a-lil-bitch féle bocsánat kérő gedvát, de csak mert én úgy éreztem és biztos megint csak beképzeltem dolgokat. elméletben tetszett neki, de még most se láttam sehol a szobájában. szal rip......... na de anyways, osztálykirándulás! 1000 forint volt a jegy valameddig, ahonnan átvonatoztunk Zánkára. ott volt egy túránk, az volt a kedvenc részem, el is estem. eshettem volna nagyobbat. túra után lementünk a partra és bementünk a 15 fokos Balatonba, élmény volt!!! na itt kezdtem el unatkozni (19.15), unalomból idegbeteg lenni, idegbetegségből pedig hisztizni. egészen éjfélig. mert kb egyedül én voltam teljesen józan aznap. Ádámmal szerintem ezen a napon lettünk úgy igazán haverok. nekem akarta kiönteni a lelkét és bújt hozzám mint egy CICA. cirógattam, meg én voltam a kabátja és jaj de édi. aztán Andrással elkezdtek rap szöveget írni. alias e bejegyzésnek a címe. másnap hazafele jött szóba a C R I N G E ★ N A T I O N és annak a merch-e. 170515: átmentünk Andráshoz, azzal a szándékkal, hogy én kovácsolni akarok. aztán elkezdtünk borozni. de még így is kovácsoltunk egyet. két és fél óra alatt hoztunk össze, egy jó nyomi kis lándzsát, de úgy, hogy hárman püföltük, abból egy tudja mit csinál. aztán íjaztunk, meg Bangeztünk.. aztán apjával is leültem borozni, miközben malmoztunk. funny funny funny. eközben ő kettesben volt a Hannával szal rate this shit. how sad it is. on a scale of one to ten. it was fun tho!!! 170527: Buti eljött értem és úgy mentünk ki Geriékhez. előző nap voltam fodrásznál és meglettem dícsérve aww. munchkinoztunk egy pár kört és nem szeretem ezt a játékot! ehhez túl jó a szívem és még nem tudok gecizni a többiekkel! XD közben amúgy vodkás gumimaci volt a nasi és az sem finom. aztán felmentünk a padlásra Andrással és nosztalgiáztunk... * „na mivan szeplő?” * „hol az a geci amibe kevertük a fost?” (ezen a mai napig röhögök) aztán miután Buti meglett tetoválva elkezdtünk iszogatni és egy mini házibulit csaptunk. táncoltunk, buta ruhákba vedlettünk át és Sárgaszakáll volt az utolsó filmecske amit beraktunk. arra aludt el mindenki. *„mindenkit megölök aki nem hagyja, hogy megöljek mindenkit!” ❝ ezer éve lőtt teve
posted 2017. április 20., csütörtök @ 00:46 | 0 comment(s) | ADD COMMENT
♪♫: murders coming back - curse ❀ halihó! ez itt hát öhm... a márciusban elkezdett dolgokat benne hagyom, röviden befejezem, aztán végülis, mindjárt vége a hónapnak, gyorstalpaló áprilisból is? ❀ mondjuk most jön a java, mert holnap fogorvos, hétvégétől megyek EB meccsekre, lesz baranta bemutató, verseny, meg strucc farm és kovácsműhely. ❀ amúgy mennyire segít elképzelni ennyi embert a kis "ppl in my stories" résszel, itt oldalt? xDDD ❀ btw márciusban azért nem blogoltam, mert rámjött egy olyan, hogy ok. nem akarok többet blogolni, vagyis nem az életemről. mármint.... 0329↓. és ja. meg rámjött az is, hogy lehet nem kéne ezeket így leírni. :-( 170309: Budára kalandoztunk, egy Ország Lili kiállításra. lehet az írtózatosan hosszú tárlat vezetés nem fogott meg/riasztott el, de nagyon hamar körbe rohantam rajta (amúgy a kijárat volt az egyik legszebb az egészben. gyönyörűen kivolt faragva az az ajtó.), aztán ismerősöket keresve elindultunk kajáért. mert kb reggel óta nem ettünk (ebédet nem kaptunk) és már fél négy van. találtunk egy pizzázót (Pizza King) és bármi depim ami volt aznapra, elillant, mert a pasi aki adta a pizzát olyan jó fej volt, hogy az hihetetlen. végig röhögtük a benn létünket, pedig aztán mennyi ideig tart kikérni 4 szelet kész pizzát, hm??? és a pizza is finom volt??? recommended!! anyways- haza fele úton egy nagyon gyors ic-vel mentünk, így, nehézkesen szálltam le (a kabinok nagyon hangulatos volt!!!!!) én azt hittem megfog állni, hisz új rendszer szerint városkámban is megszoktak állni az ic-k. a vonat máshogy gondolta, úgy végig robogtunk a helyen mint annak a rendje. így szépen beutaztam Győrbe a többiekkel, elmentünk sörözni. aztán fordultam haza a legkorábbi vonattal. rip. 170310: andrás!!! tüsszentett órán!!! fuck yES 170311, szombat: best. night. ever. most élem életem legszebb napjait. érzem. amúgy is vártam már ezt a napot, mert még barantán Geritől az a "hát téged különösen várunk!"-ja nagyon invitáló volt. 18:16kor beértem Győrbe. átcaplattam a vidékibe, ott rögtön kiszúrtam Dávidot és Kamillát, beninjultam mögéjük. itt nagy telefonálgatásokba kezdtünk, mert mindenki ott volt, csak Andrásék nem (szervező úr). hm. keressünk taxit. nincs taxi. fussunk, de kurvagyorsan. átszaladtunk az aluljárón, bepattantunk egy taxiba és mekkora paraszt volt már a sofőr! mindegy. odaértünk Dongóhoz, Anna nagyon faszán felragasztotta a karszalagomat, lerohantunk, mert Geriék már játszottak. nagyon élveztem, volt a lost meg a belle de jour, meg csomó olyan szám amit nem ismerek, de nagyon tetszett. Misit nagyon jó volt nézni ahogy pattogott a színpadon mint egy bolha, tényleg fel derültem rajta. konci után odamentünk puszizkodni. a pultnál odajött Geri és mondja, hogy készüljek fel a legperverzebb, legpajzánabb fülbesuttogásokra az este folyamán, mert ő elhatározta, hogy molesztálni fog. oké!!! zeller! aztán vigyáztam egy sörre, amit találtunk. de megittam. jó volt. fél kilenckor elindultunk Kulisszába. taxival. odaértünk. beszélgettem Tamival (Geri feleség) egy jót, amíg elmentünk a bankba. majd visszamentünk Kulisszába. mentünk mekibe. vissza Kulissza. aztán át települtünk Limába. na ott, én olyan nagyon jól éreztem magam. táncoltunk, ittunk finom sört, sok (112) képet csináltunk, amit élvezet volt visszanézni másnap. végül fél háromkor értünk át baranta edzőhöz, alvás gyanánt. a második kép a napomban volt messengeren. 170316: parkourozni akarok én is......... 170317: megtudtam Jazitól hogy nem csak beflesseltem, hanem tényleg sokat lógtam Andrással szal valszeg ezért viselt meg ez a december-január. 170321: kiszúrtuk András fülét!!!!!!!!!!!!! (akkor csak ilyen fülbink volt, rip XDDDDDDD) 170327: kiültünk Rába parta sörözni és nagyon jó volt nekem. 170329: cSOPORTOS LELKIT SZERVEZETT NEKÜNK BEKA. és mindenki szépen elmondta a véleményét a másikról, elméletben őszintén. 170403: kiállítás megnyitó (amin kinn van az egyik csendéletem, watafak!), előtte még jó sokat szervezkedtünk, hogy hogyan legyen a képek, takarítsunk ki stb stb. közben ittunk sok sört is. ami megviselt engem, szal én a megnyitó alatt hátul fetrengtem a műhelyben, a mosdót támasztva. másnap szépen ki is takaríthattam magam után, még egy dugulást is elhárítottam. legalább a takarítónői állás tudjuk, hogy jól menne. 170406: kiállítás megnyitó, itt már nem az iskola szervezésében. mindegy is, a rosé finom. aztán művtöri tanárunkkal gangeltünk estig. nagyon jó volt. 170415: előző nap még megkérdeztem Andrást, hogy még mindig akar-e jönni velem túrázni egy jót a hétvégén. hát már nem azt a választ kaptam amit még hét elején hallottam, szal teljesen okés voltam azzal, hogy nem tud jönni, de azért pityeregtem egy fél órát. attól függetlenül letudtam sétálni, még ha a reggel nehezen is indult, így ennek örültem. 170416: éljen, előző nap produktívak voltunk, sétáltunk húsz kilométert! mit csináljunk ma? szünet van, utálom a szünetet, mert akkor beleesek a depigödrömbe és nem tudok kimászni. nap time! fél négykor csörög a telefonom. messengerből. wtf? ki ez és mit akar? nehézkesen megfordulok és mindenre számítottam, de arra nem, hogy Geri nevét fogom ott látni. két másodperce keltem fel és még nem volt rendben a szín koordinációm, és csak a jelekből tájékozódtam, de feltudtam venni. ilyet kérdez: nincs-e kedvem átmenni hozzájuk házibulizni? há hogy ne lenne???? én úgy kiugrottam az ágyból, mint egy bolha. szóval összekaptam magam, két-három óra múlva meg már az ő ajtajukban kopogtattam. nagyon jó volt, annak ellenére, hogy a házibuliból csak annyi lett, hogy én mentem át egyedül. én annyira izgultam, hogy mi lesz ha csak én megyek. odaértem és olyan könnyedén mentek a dolgok, nagyon nagyon jól éreztem magam. gyorstalpalót kaptam az életükről és megbeszéltünk pár dolgot, amit nem értettünk egymást közt és jaj nagyon jó volt!!! a st. hubertus is finom. náluk aludtam. másnap átmehettem volna Andráshoz is, de nem tettem, amit most már bánok. egyetlen alkalmam, hogy átmenjek, azt is elhalasztottam! egy farok vagyok, na mindegy. (mondjuk még mindig fenn vagyok akadva azon, hogy bátyjához előbb jutottam át, mint hozzá, nade mindegyis) 170418: eyofos cuccon voltunk és jaj de hiányzott nekem az András. wtf. wtf. 170419: végre suli!!!! de miért szerdával kezdünk? az egyik legrosszabb nap. meg mi ez az enyhe tél? miért esik a hó április végén, hm??? ❀ na de. így ennyi. nem tudom, hogy hogyan fogok ezek után blogolni, de most kedvet kaptam így Abi blogja elolvasása után. ❀ nem tudom. nem tudom mit csinálok majd. júniusban mondjuk az Olaszországos utamat szerintem lefogom írni. ❀ anyways, bye, happy 420. ❝ dunnyezó
posted 2017. február 28., kedd @ 23:52 | 0 comment(s) | ADD COMMENT
♪♫: bts - not today!! ; murders coming back - lost❀ különösebb hozzáfűzni valóm nincs ehhez a hónaphoz. ❀ max. annyi, hogy nagyon adom. ❀ ja meg erdő titka. ❀ fejből megy az egész. nem tudom, hogy ez most siralmas vagy sem. 170201: építettünk egy hóembert, akit Kolosnak neveztünk el és eredetileg A Gondolkodó alapján kezdtük elkészíteni. picit... fail. oda meg vissza voltam András szeméért eznap. egy idegbeteg vagyok és faragtam egy tököt gipszből. * egy fasznak érzem magam mert itt "hisztizek" like ... i feel like he hates me more everyday. a síneken vágtuk le az utat a kínai felé #veszélyesenélünk én: ezentúl Gyárvárosban szállok és a síneken keresztül fogok suliba menni! Jazi: addig amíg el nem üt a vonat... én: az kurva vicces lenne Beka: rábaszok egy vonatot a sírodra! én: ráhímzed?! 170204: 16.16kor beértem. felhívtam Bandit, hogy merre járnak. fura volt a hangja, de elengedtem.. amikor odaértem, felmentem a media marktba és a szemem megakadt a Gergőn és az a "SZIA, MÁR MOST JÓ A NAP!!!!!" érzés elkapott. csináltunk közös képeket a bolti telefonokon és tök jók lettek. vettünk zsemlét. ezután elindultunk a vidékibe. ott találkoztunk az Andrással, akit amint bekerült a látószögembe, lerohantam. nem sokkal a mi érkeztünk után megjött Anna, Jazi és Kamilla is. oké az eddigi társaságban még senki sem 18, mit kezdjünk magunkkal? elindultunk a delikátba. ahogy végig mentünk az aluljárón Andrásnak már csörgött is a telója. Beka hívta, hogy összefuthassunk. Bekával jött a Krisztián. a barátja. aki 19. óóóóóóóóóóó vettünk sok sört és 2 üveg vodkát. meg Bekánál még volt cumis dobozban bor. vásárlás után elindultunk a Radóra. ott ittunk. ott végem lett. ordítottunk. orron keresztül cigiztünk, amit hadd mondjak el, hogy nagyon nagyon tetszett. megjött a Kata. András mesélt egy amúgy is vicces sztorit múltjából, amikor félszemmel kerestem a sörös üvegen a lyukat egy „hol a lyuk???” kérdéssel kísérve. meg pár napja nyomta a szívemet, hogy elmondjam Andrásnak, hogy nagyon szép a szeme. arra emlékszem, hogy elmondtam. meg talán arra is, hogy még illett is a témába. de hogy mi volt a téma, arra már nem. aztán a szigeten kb. voltunk egy másfél órát, olyan negyed hat körül járhatunk. mikor elindultunk akkor jött velünk szembe a Dávid és az Ádám. ez még mindig rémlik, hogy amint megláttam, szaladtam felé, közben rámutattam és elkiáltottam magam, hogy „az ott az Ádám!” megölelgettem és happiness ???? elméletben az Anna mondta nekik, hogy engem ne hagyjanak inni, mert eleget ittam. szal amikor Ádám amint meglátta a sörös konzervet a kezemben utána kapott, s nagyon szépen leöntöttem magam. ugyanis Bandi elvesztette a fejét. még engem is orrba vágott. itt már mindenki idegbetegeskedett rajtam kívül. én tudatomon kívül voltam, azon flesselgettem, hogy „látok, de mégse!”. mondjuk, lehet, hogy egy kicsit én is kifeszültem, mert Bástyánál meggyújtottam egy cigit... Bandi torka szakadtából ordibált mindenkivel, hogy haljunk meg, kurva anyánk, semmik vagyunk és leszünk is, nem visszük majd semmire, az árokban fogjuk végezni. még messenger csoportba is kiosztott mindenkit, aztán kirakott minket a csoportból. amin amúgy. mindenki visított, miután nem volt köreinkben. én még emlékszem is, hogy egyszer szájba vágtam a Bandit, hogy kussoljon el, de nem tette. ezen kiakadván, a nekem fontosabbak 90%-a le is lépett. ott álltam az utcán és kiabáltam a többieknek, hogy hova mennek, ne menjenek el, mire ők csak annyit válaszoltak, hogy menjek vissza, ők hazamennek. én ott álltam és összetörtem. álltam és sírtam. Jazi kijött értem, megnyugtatott, hogy nincs baj, vissza fognak jönni és leültünk. amint leültem elkapott a hányinger. Kata itt nagyon segítőkészen félre kísért és mondta az instrukciókat, hogy mit csináljak. még segítőkészebb tett: „lenyúljak neked?” ezt a kérdést amúgy még megkaptam a Jazitól és a Krisztiántól is, amire csak az volt a válaszom, hogy megoldom! ez kb 19:20kor. sikeresen kiűrítettem bendőmet és betámolyogtam a többiekhez. ott próbáltam elolvasni az üzeneteket, kevesebb sikerrel. itt sztem bealudtam, mert mikor felkeltem (1 és fél óra múlva), Dávid visszatért köreinkbe. akit amúgy azzal a lendülettel el is küldtek a többiek, hogy hozzon nekem valamit enni, indok legyen annyi, hogy nézzen rám. XDDDDDDD sétálunk le a lépcsőn, Ádám háttal áll nekünk. Dávid hátba veregeti, Ádámtól egy„hogy kerülsz ide?” hangzik el. meglát engem és egy „TE, hogy kerülsz ide?” Gergő nagyon megörült nekem, meg is szorongattuk egymást, imádom a Gergőt, jófej gyerek. itt már valszeg ők is ittak valamennyit és éppen indulóban voltak ők is. szal kinn állunk, olyan 10en kéne kijönnünk. Geri (András bátyja) tartja az ajtót, rámnéz és az a "hát te? de rég láttalak!" -- itt Anna közbelép, hogy amúgy mi nem ismerjük egymást. mire én rácáfolok, hogy de! egyszer találkoztunk barantán! rögtön levágta ezek után: „ja igeeeen, tudom kivagy! az aki ott ücsörgött a padon, míg mi harcoltunk!” és kaptam két puszit. átsétáltunk a Limába, ahol konkrét bementünk, átsétáltunk az egész helyiségen, hogy aztán a túloldalt kijöjjünk. itt konfettit szórtam. Geri majdnem megvert ezért. Ádámmal nagyon elmélyültek a hajbizniszben, mert Ádámnak aznap vágatták le és szeretné megnöveszteni. ricinusolaj, méz, meg csalán sampon. Ádámtól kaptam puszit a homlokomra. itt csináltam egy hangfelvételt, amin amúgy egész hazafele úton röhögtem.... „bazdmeg, busz!!!!”... ahányszor átmegyek azon az utcán, ez az egy mondat visszhangzik a fejemben.... fun fact: amúgy? Anna csak úgy haza küldött? én meg befolyásolható vagyok és haza mentem? pedig még akartam maradni? szal ott ültem a vonaton és felidegesítettem magam, hogy Ácson vagyok. innen hogy fordulok vissza, ha ez az utolsó vonat. mi a fasz. szal amúgy nekem nagyon fasza volt az este, mondjuk szívesen megnéztem volna ahogy az András 'asztalokon táncol és felrúgja őket'. 0208 - életem: 170215: tömegsporton ki lettünk küldve, így olyan 16.50kor elindultunk a Hildbe. ott nagyon elkezdtem agyalni, hogyha már a Dávid, Gergő és még a Kamilla is megy akkor én miért ne? felhívtam anyum, hogy lehet picit késni fogok. legelső kérdése: „csak nem barantára mész?” én meg így lol? how did you know?? átvedlettünk a suliban kényelmesebb rucikba és annyira fel voltam dobódva, hogy ugráltam és cigánykerekeztem minden fele, mert eljutott az agyamig, hogy úristen. én ezt most csinálom. és csinálni fogom. és beállok. úristnn??? csak úgy elrepült az a 2 óra! mármint komolyan, kb csak egy órának tűnt az egész. nagyon sok mindent csináltunk és annak ellenére, hogy alig voltam képes a felét megcsinálni nagyon jó volt. Geri is felismert. Buti is (edző) „mély víz, lányok! gondoljatok ki egy stratégiát, formációt és hogy kinél milyen fegyver legyen!” én? döntsem el? éN??? nem igazán jött össze. várat foglaltunk el, meg védtünk is. meg volt 2 vs 10... ott ledobtak egy késsel vagy megütöttek egy lándzsával, mert a mai napig megvan a folt lábfejemen. aztán még több csapatos haaarc.. meg pároooos... egyszer pont ott szerencsétlenkedtem az András mellet amikor gyűjtöttük össze a fegyvereket, amikor a pólómnál fogva odarántott magához, hogy „akkor legyünk párban, pali!”. jót assassinkodtunk ott, mivel csak kések voltak nálunk. meg az én szívemnek az is olyan nagyon jól esett, hogy láttam a két testvért egymás mellett. meg Geri ahogy beszervezte az összes csapatot, hogy az András bandáját kapjuk szét. az a vigyor..... amúgy hihetetlen csicska voltam. de kaptam két ölelést tőle, ami vigasztalt lol. mert amúgy nincs jobb időtöltésem hétvégén, mint hogy sörös üvegeket mosogatok, mert Andrásnak ajándékozom őket. miket meg nem csinálok neki. és még csak válaszra sem méltat :( kitalált amúgy egy fasza ötletet, hogy vihetném el neki, de valszeg elfelejti, szóval majd... szerintem lassacskán becipelem majd neki. meg a jószívem. 170223: * how/why do i get so damn excited about everything he says? nem tudtam mit kezdjek magammal, így benn maradtam, néztem ahogy a fiúk kondiznak, utána elindultunk a mekibe. még indulás előtt, ahogy vettem fel a táskámat kicsúszott a kezem és szépen behúztam magamnak egyet. vicc az, hogy még végig is néztem, mert tükröződik a szekrény. Dávid a kondiban hagyta a fülesét, amit az utca másik végén realizált. visszafutott érte, megvártuk. csapó kettő, induljunk el. elérkeztünk a mekibe. vettünk sok krumplit és lementünk a Rábapartra. közben sokat hülyéskedtünk (mint rééégen) és nagyon jól éreztem magam, főleg abban a 16 fokban. * tudok huhogni a nyelvemmel.
170228: már a reggel nagyon jól éreztem magam, mert Andrással együtt tudtam csinálni dolgokat tesin és lol???? adrenalin?? maybe??
Ádámot is láttuk táncolni. heart eyes.
és megint voltam barantán!!!!!! és eskü, ha ilyen kedvvel jövök haza minden kedden, én akkor nagyon jól leszek, mert most is csak úgy kicsattanok.
ugyanúgy nem csináltam semmit. mondjuk.
max azért maradtam "egész" sokáig életben, mert mindenki leszart, valszeg azon az alapon, hogy rámnéznek és már kinyírtak. xDDDDD
lábon találtak nyíllal és bedagadt és belilult. én meg hihetetlenül imádom, hogy ott van. Matyival is ""bírkóztam"" ami szintén jó volt, mert ott se tudtam, hogy mi merre hány méter. azt is élveztem, mert csak úgy odavágódtam a szivacsnak ahogy fogta, és a lábam helyét kicserélte a nyakaméval.
Dávid álla is felszakadt még edzés előtt, mert neki is volt egy konzultációja egy pajzzsal.
András is kedves/aranyos volt, hogy odajött néha, hogy mizu, meg vagyok-e, minden rendben van-e, mert amúgy én csak ott sopánkodtam, hogy milyen csicska vagyok. XD
i've got to hold his hand too.
a következő heti edzésre mindenképp mennem kell, mert András fogja tartani szal röviden, össze kéne írnom egy végrendeletet.
❀ most meg kiagyaltam ám, hogy hogyan leszek két hét múlva hétvégén, de "nagy" dilemmákban voltam. kiokoskodtam.
❀ anyways! mindenki vigyázzon ám magára!!! bye!!
❀ (több dolog nem jut eszembe, de másnap tuti fog, mindegy!)
Címkék: i saw him naked |